Iszonyatosan kemény egy hónap után visszatértem, immár diplomás HR-esként. 🙂
Volt itt minden… sírás, felhőtlen nevetés, koffein, sok bíztatás, éjszakákba nyúló tanulás. Tanulás Szentestén, a karácsonyfa alatt, szilveszter éjszaka (míg mások önfeledten buliztak és ünnepeltek. De nem baj, majd most bepótolom én is az elmaradtakat. :D) és az újév minden napján egészen tegnapig. Óriási erőfeszítés volt ez nem csak számomra, hanem családom számára is, akik mindenben támogattak, mellettem álltak. Nagyon köszönöm nekik a sok munkát, támogató szavakat. Nélkülük nem ment volna. Szóval köszönöm! 🙂
Tehát.. Tegnap sikeres államvizsgát tettem, aminek nagyon örülök. 🙂 Talán fel sem fogom még, hogy min mentem keresztül, mit éltem át mostanában. Majd egy kis pihenés után talán. 😀
A felkészülési idő alatt nem csak tételeket tanultam meg, hanem új világnézet is kialakult bennem, amelyet a jövőben mindenképpen szem előtt fogok tartani. Most már HR-esként mondhatom, hogy a karriertervezés tényleg nagyon fontos. 😀 A szabálya, hogy tudd, honnan hová szeretnél jutni. (Az előrejutást nem feltétlenül a magasabb pozíciók jelentik, hanem a szakmai és személyes fejlődés, az újabb, és minél érdekesebb feladatok megvalósítása.) Ennek érdekében fel kell mérnünk saját adottságainkat, képességeinket, és lehetőségeinket, majd ennek függvényében kialakítani terveinket.
Fontos, hogy legyenek céljaink, tudjuk, hogy mit kell tennünk a megvalósítás érdekében, és igenis hozzuk ki magunkból a maximumot. Harcoljunk érte foggal – körömmel, még akkor is, ha már legszívesebben feladnánk. De az igazi győztesek sosem adják fel!!! 😀 Az eredmény lehet, hogy olykor várat magára, de ha valóban küzdesz érte és igazán akarod, jönni fog. A siker „csupán” egy elhatározás. Hit, kitartás, magabiztosság és alázat elegye. Úgy gondolom, én egy életre megtanultam ezt, s próbálok e szerint élni és sohasem feladni. 🙂 Hiszek magamban és küzdök, hogy jó, és még ennél is jobb legyen. Hiszen ha én nem bízom magamban, ki teszi ezt meg helyettem?? ..
A másik pedig, ezzel az egy hónappal nem csak új nézetet nyertem, hanem nagyon sok tudást. Ráébredtem arra, hogy jó úton járok. Jelenlegi pályámra csupán egy véletlen útján találta rá. Mint sok más, pályaválasztás előtt álló fiatal, fogalmam sem volt, hogy az érettségi után mihez kezdhetnék, így jött az andragógia (Amit egyáltalán nem bántam meg). Az pedig egy külön plusz, hogy 3,5 év után rájöttem, hogy imádom a HR vonalat. Személyügy, a munkaerőpiac világa, szerződések, tárgyalások, munkaerő keresés és felvétel.. Otthon érzem magam benne, érdekel, és ez tök jó, feltölt. 🙂
Nem bánom, hogy ide sodort az élet. Ebben az elmúlt egy hónapban vált igazán világossá számomra, hogy ez az, amit csinálnom kell … és tovább írni. 🙂